Páciensklub

A szénanátha az egyik leggyakoribb allergiás betegség, amely Magyarországon is több százezer embert érint. A tüneteket nem fertőzés, hanem a szervezet allergiás reakciója okozza olyan allergénekre, mint a pollenek, a házi poratka vagy az állati szőr és az állat bőréről levált hámsejtek. A legjellemzőbb panaszok közé tartozik az orrfolyás, az orrdugulás, a tüsszögés, a torokkaparás, valamint a szemviszketés és a könnyezés.

Bár a szénanátha ritkán jár súlyos tünetekkel, jelentősen ronthatja az életminőséget, az alvást, a munkavégzést, a tanulást és a sportolási teljesítményt. Kezelésében fontos szerepet kapnak az új generációs antihisztaminok, szükség esetén pedig a csak vényre kapható orrspray-k vagy egyéb gyógyszerek is. A megfelelő terápia mindig az egyéni tünetekhez igazodik. A videóból megtudhatja, hogyan ismerhető fel a szénanátha, és milyen kezelési lehetőségek segíthetnek enyhíteni a tüneteket.

Mi okozza a szénanáthát?

A szénanáthát nem vírus vagy baktérium, hanem allergiás reakció váltja ki. A tüneteket leggyakrabban pollenek, házi poratka vagy állati eredetű allergének, például kutya- vagy macskaszőr, illetve az állat levált hámsejtjei okozzák.

Milyen tünetei vannak a szénanáthának?

A leggyakoribb tünetek közé tartozik az orrfolyás, az orrdugulás, a tüsszögés, a torokkaparás, valamint a szemviszketés és a könnyezés. A tünetek egyénenként eltérő erősségűek lehetnek.

Mivel kezelhető a szénanátha?

A kezelés alapját általában az új generációs antihisztaminok jelentik. Erősebb vagy tartós tünetek esetén az orvos receptköteles gyógyszereket, például orrspray-t vagy szemcseppet is javasolhat.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni szénanátha esetén?

Ha a panaszok tartósan fennállnak, érdemes háziorvoshoz vagy allergológushoz fordulni. A kezelés mindig az egyéni tünetekhez igazodik.

Szénanátha: okok, tünetek, kezelés

A szénanátha a felső légutaknak a gyulladásos megbetegedése. Ezt a gyulladást nem egy fertőzés hozza létre, mint általában gondolnánk, hanem egy allergiás gyulladásos reakció, egy allergiás reakció valamilyen külső belélegzett ágensre, amely lehet akár pollen, akár házi poratka, akár valamilyen állatnak valamilyen váladéka, testrésze (kutya-, macska-, lószőr stb.).

A szénanátha egy nagyon gyakori betegség, több mint 500 ezer embert érint Magyarországon is, habár biztos adataink nincsenek. A tünetei nem súlyosak, ugyanakkor fontosságát az is alátámasztja, hogy nagyon rontja az iskolai, munkahelyi teljesítményt, az alvásminőséget, illetve a sportolási képességet is.

Emellett vannak olyan társbetegségek, amelyekkel szövődhet, és amelyek szintén a súlyosságát támasztják alá. Ilyen társbetegség például az asztma vagy akár egy orrpolipózis.

A szénanátha terápiájában nagyon fontos, hogy a gyógyszertárban Ön is betegként tud vásárolni hatékony és biztonságos készítményeket. Ezért fontos tudni, hogy a bázisterápia – az első, amit érdemes megvenni –, az az új generációs antihisztamin tabletta, ezekből bizonyos kisebb kiszerelések kaphatók vény nélkül is, és amennyiben ezt követően is szükség van terápiára, akkor mindenképpen javasolt a háziorvoshoz való fordulás receptes, új generációs antihisztamin biztosítására. Illetve, ha az orrtünetek erőteljesebbek, akkor nazális orrspray is írható vényre.

A vény nélkül kapható orrcseppek, orrspray-k allergiás náthában való alkalmazása nem indokolt. Az Ön tünetei fogják meghatározni azt, hogy tulajdonképpen pontosan melyik kombináció az, ami az Ön esetében hatékony. Ha az orrdugulás a domináns, akkor annak megfelelően kell kezelni, ha az orrfolyás, torokkaparás a döntő, akkor annak megfelelően, akinél pedig a szemviszketés, könnyezés, akkor inkább szemcsepp irányába fordul majd el az orvos.

Az allergiás nátha és a megfázás tünetei sokszor hasonlóak, ezért nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik áll a panaszok hátterében. A tüsszögés, az orrfolyás vagy az orrdugulás mindkét esetben előfordulhat, azonban vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

Ebben a videóban a szakértő bemutatja, hogy milyen tünetek jellemzőek inkább a szénanáthára, és melyek utalnak vírusos felső légúti fertőzésre. Szó esik többek között a lázról, a szemviszketésről, az orrváladék jellegéről, a tünetek időtartamáról és azok évszakos megjelenéséről is.

A videóból megtudhatja, hogy mikor érdemes allergiára gyanakodni és mikor valószínűbb a megfázás, és mely tünetek esetén célszerű orvosi segítséget kérni.

Hogyan lehet megkülönböztetni az allergiát a megfázástól?

Allergia esetén gyakori a szemviszketés, a tüsszögés és a vízszerű orrfolyás. Megfázás esetén gyakrabban jelentkezik láz, orrdugulás és sűrűbb orrváladék.

Járhat lázzal az allergia?

Az allergiás nátha nem okoz lázat. A láz inkább vírusos vagy bakteriális fertőzésre utal.

Milyen az orrváladék allergia esetén?

Allergia esetén az orrváladék jellemzően híg, vízszerű, míg fertőzés esetén néhány nap után sűrűbbé és színessé válhat.

Miért viszket a szem allergia esetén?

A szemviszketés és könnyezés a pollenallergia egyik jellegzetes tünete, amit a kötőhártya gyulladása idéz elő. Megfázás esetén szemviszketés ritkán fordul elő.

Mennyi ideig tart az allergia és a megfázás?

A megfázás általában 7–10 nap alatt lezajlik. Az allergiás tünetek viszont hetekig vagy akár hónapokig is fennállhatnak, amíg az allergén jelen van a környezetben.

Allergia vagy megfázás? Így különböztethetők meg a tünetek

Amikor én 25 évvel ezelőtt az orvosi egyetemet végeztem, abban az időszakban, ha valaki tüsszentett, vizes orrfolyása volt, akár visszatérő jelleggel, leginkább arra gondoltunk, hogy nem igazán jó az immunrendszere, gyakran megfázik és ez lehet a háttérben.

Az allergiás betegségek gyakorisága az elmúlt időszakban egyre csak növekszik, és ma már, ha valaki kettőt tüsszent vagy vizes orrfolyása van, gyakran ráfogjuk: „Ah! Biztosan allergiás!” Ez a szemléletváltás a mindennapi gyakorlatban is abszolút megfigyelhető. Éppen ezért nem is olyan könnyű eldönteni, hogy az allergia, szénanátha, illetve a megfázás laikusoknak, vagy akár egy háziorvosi szinten miképpen, milyen tünetek alapján különíthető el.

Nézzük a felső légúti infekcióhoz társuló tüneteket!

Láz. Allergia esetén nagyon ritka, hogy a beteg lázas állapotot mutat, míg megfázásnál, egy akut felső légúti infekciónál, vírusfertőzésnél viszonylag gyakran előfordul rövidebb-hosszabb ideig tartó lázkiugrás vagy hőemelkedéssel járó állapot.

Tüsszögés. Allergia esetében, szénanátha esetén igen gyakori. Sokszor ez a bevezető. Az adott pollenidőszak megérkezését a vizes orrfolyás mellett a tüsszögés jelzi. Akut megfázásnál is előfordulhat ez, de jóval ritkábban, és néhány nap után a tüsszögést átváltja az erős orrfolyás meg az orrdugulás tünetegyüttese.

Orrváladékozás. Allergia esetén a tüsszögés mellett a vízszerű orrváladékozás, ami jellemző. Ami egyébként a megfázás kezdeti fázisában is egy-két napig, főleg vírusinfekciók esetén jellemző. Azonban négy-öt nap után ez a híg, vízszerű orrváladékozás egyre sűrűbbé, sok esetben színes, zöldessárga váladékká változik. Ebben az esetben, ha ezt tapasztaljuk a pácienseinknél, ez csökkenti a szénanáthás diagnózis felállításának a valószínűségét.

Szemviszketés. Szénanáthánál igen gyakori, szintén a könnyezés mellett akár egy égő, viszkető érzés a szemben gyakran jelentkezik, ami felső légúti infekciónál, megfázásnál igen ritka.

Évszakos megjelenés. A felső légúti infekció, hurut ősztől tavaszig jellemző, ezzel szemben az allergiás nátha – főleg, ha szezonális allergéntől jön létre – inkább tavasztól őszig jelentkezik.

Az időtartam. Ugye egy egyszerű megfázás, azt szoktuk mondani, hogy egy jól meghatározott hét-tíz napos periódussal jellemezhető, míg az allergia, bár változó intenzitású, először emelkedő tünetekkel, majd tartós, erős tünetekkel és lecsengő állapottal hetekig vagy akár hónapokig is tarthat, az adott allergén jelenlététől függően.

Sokan úgy gondolják, hogy ha gyermekkorukban nem voltak allergiásak, akkor később sem alakulhat ki náluk allergiás betegség. Ez azonban tévhit. Allergiás reakciók nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttkorban is kialakulhatnak olyan allergénekkel szemben, amelyek korábban nem okoztak panaszt.

A szakemberek szerint az allergiás betegségek megjelenése egyénenként eltérő lehet. Korábban széles körben elfogadott volt az úgynevezett „allergiás menetelés” elmélete, amely szerint az allergiás betegségek meghatározott sorrendben követik egymást: először ekcéma, majd asztma, később szénanátha alakul ki. Napjainkra azonban kiderült, hogy ez a folyamat nem mindenkinél figyelhető meg ilyen egyértelműen.

A videóból megtudhatja, mikor és hogyan alakulhat ki allergia, valamint miért jelentkezhetnek allergiás tünetek akár felnőttkorban is.

Kialakulhat allergia felnőttkorban is?

Igen. Attól, hogy valaki gyermekkorában nem volt allergiás, később még kialakulhat nála allergiás reakció. Egy új allergénnel való találkozás vagy a szervezet megváltozott reakciója felnőttkorban is vezethet allergiás betegséghez.

Ha gyerekként nem voltam allergiás, akkor biztonságban vagyok?

Nem feltétlenül. Az allergiás betegségek bármely életkorban megjelenhetnek. Bár az allergiák gyakrabban alakulnak ki fiatalabb korban, a felnőttkori allergia sem ritka jelenség.

Mi az allergiás menetelés?

Az allergiás menetelés egy olyan elmélet, amely szerint az allergiás betegségek életkoronként egymásra épülve jelennek meg. Ilyen lehet például az ekcéma, az asztma és a szénanátha egymást követő kialakulása. Ez a folyamat azonban nem mindenkinél figyelhető meg.

Idősebb korban ritkább az allergia kialakulása?

Igen. Idősebb korban általánosságban ritkábban alakulnak ki allergiás betegségek, de nem kizárt. Allergiás reakciók és újonnan kialakuló allergiák felnőtteknél is jelentkezhetnek.

Tévhit az allergia kialakulásáról

Igaz-e az, hogy ha gyermekkorban nem volt allergiás reakcióm, akkor később sem lesz?

Hát, sajnos, ez nem igaz, hiszen attól még, hogy kisgyerekkorban nem alakul ki egy allergia, felnőttkorban, korábban még az adott pácienssel kapcsolatban nem lévő allergén kialakíthat allergiás reakciót. Tehát felnőttkorban is kialakulhatnak ezek a reakciók. Az viszont tény, hogy idősebb korban ezeknek a gyakorisága lényegesen kisebb.

Korábban élt egy olyan magyarázat, egy olyan hipotézis, hogy az adott allergiás egyénnek van egyfajta allergiás menetelése, egy allergiás „march” kapcsán jönnek létre a különböző allergiás reakciók. Újszülöttkorban legelőször a bőrreakciók: ekcéma, bőrkiütés, aztán később a kisgyermekkori asztma. Óvodáskorban, kisiskoláskorban a szénanátha, és ezek mintegy egymásra épülve alakulnak ki az egyes egyének kapcsán. Ezek az utóbbi időkben nagyon sokat finomodtak. Vannak olyan egyének, ahol ez megfigyelhető, de ennek az egymásra épülése már nem minden esetben jön létre.

A szénanátha kezelésére ma már többféle hatékony gyógyszer áll rendelkezésre. Enyhébb allergiás tünetek esetén a gyógyszertárban vény nélkül is kaphatók korszerű antihisztaminok, amelyek segíthetnek az orrfolyás, a tüsszögés és a szemviszketés enyhítésében. Ha azonban a tünetek 10 napnál tovább fennállnak, vagy rendszeresen visszatérnek, érdemes háziorvoshoz vagy allergológushoz fordulni.

A szénanátha kezelésének alapját az új generációs antihisztaminok jelentik, amelyek szükség esetén receptre felírható orrspray-vel vagy szemcseppel egészíthetők ki. Bizonyos tünetek – például az egyoldali orrdugulás, a véres vagy gennyes orrfolyás, illetve a köhögés, nehézlégzés vagy sípoló légzés – súlyosabb társbetegségre utalhatnak. Ezekben az esetekben mielőbbi orvosi kivizsgálás javasolt.

Mivel érdemes elkezdeni a szénanátha kezelését?

A szénanátha kezelésének alapját az új generációs antihisztamin tabletták jelentik. Egyes készítmények vény nélkül is beszerezhetők a gyógyszertárban, de tartós panaszok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, aki hatékonyabb és evesebb mellékhatással rendelkező, vényköteles készítményt tud felírni. Tartós gyógyszerszedés esetén fontos az orvosi ellenőrzés és a betegkövetés is.

Mikor kell orvoshoz fordulni allergiás nátha esetén?

Ha a tünetek 10 napnál tovább fennállnak, rendszeresen visszatérnek, vagy a vény nélkül kapható gyógyszerek nem hoznak megfelelő javulást, javasolt a háziorvos vagy allergológus szakorvos felkeresése.

Milyen tünetek esetén szükséges mielőbb orvosi kivizsgálás?

Ha egyoldali orrdugulás, véres vagy gennyes orrfolyás jelentkezik, illetve ha köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés vagy hajnali fulladás lép fel, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert ezek más betegségekre utalhatnak.

Milyen gyógyszerek egészíthetik ki az antihisztamin-kezelést?

Az egyéni tünetektől függően az orvos receptre felírható orrspray-t vagy szemcseppet is javasolhat. A megfelelő kezelés mindig a panaszok jellegéhez és súlyosságához igazodik.

Szénanátha kezelése: gyógyszerek és figyelmeztető tünetek

Az allergiás nátha vagy szénanátha kezelésében számos készítmény és számos gyógyszerbejuttatási út is rendelkezésünkre áll.

Amennyiben Önnek szénanáthára jellemző vagy erre utaló tünetei vannak, de még nincs ideje orvoshoz fordulni, gyógyszertárban is vásárolhat tablettás antihisztaminokat, allergiaellenes készítményeket. Ugyanakkor, ha erre 10 napnál tovább szüksége van, mindenképp érdemes felkeresni háziorvosát, hogy korszerűbb, kevesebb mellékhatással rendelkező, receptre felírható készítményeket kapjon.

A bázisa a szénanátha kezelésének az antihisztamin tabletta, de emellé orrspray-t, esetleg szemcseppet is kellhet használni. Az orrcseppek közül nagyon fontos, hogy a szénanátha kezelésében nem az úgynevezett dekongesztáns orrcseppeket (lohasztó orrcseppeket) használjuk, mint egy sima náthánál, hanem kizárólag csak a vényre felírható, szteroidtartalmú orrcseppek, orrspray-k azok, amelyek az orrduguláson kimondottan tudnak segíteni. De a bázisterápia minden esetben a korszerű antihisztamin tabletta, amelyek közül a régebbieknek, korábbiaknak voltak mellékhatásaik, álmosítottak. Az újabb generációsoknak már nagyon kevés mellékhatása van, és ezeket akár egész évben, az egész évben tartó, például házipor-allergiánál is lehet szedni.

Amennyiben úgy dönt, hogy először gyógyszertárba fordul, és nem receptes készítményt vált ki, akkor is van néhány tünet, amire nagyon figyelni kell, hogy mindenképp forduljon orvoshoz, ha ilyet észlel önmagán. Ha féloldali az orrdugulás, ha véres orrfolyás jelentkezik például, ha gennyes az orrfolyás, ha asztmára utaló tünetek, például köhögés, hajnali fulladás, nehézlégzés vagy sípolás jelentkezne, ezekben az esetekben mindenképpen forduljon orvosához, hiszen mint tudjuk, a szénanátha nagyon gyakran együtt fordul elő különböző egyéb betegségekkel, ilyenek lehetnek a fül-orr-gégészeti megbetegedések, de az asztma is.

Az allergia diagnózisának felállításához többféle vizsgálat áll rendelkezésre. A leggyakrabban alkalmazott allergiatesztek közé tartozik a bőrteszt és a vérvizsgálat, amelyek segíthetnek azonosítani, hogy a szervezet mely allergénekkel szemben mutat túlérzékenységet.

A bőrteszt gyors, azonnali immunreakción alapuló vizsgálat, míg a vérvétel során a specifikus IgE ellenanyagok szintjét mérik, amely objektív információt ad az allergiás túlérzékenységről. Fontos azonban tudni, hogy az allergia diagnózisa nem alapulhat kizárólag ezen tesztek eredményén. Az allergológiai kivizsgálás része a fizikális vizsgálat, valamint szükség esetén további légúti vagy tüdőgyógyászati vizsgálatra is szükség lehet.

A megfelelő kezelés meghatározásához az orvos a tüneteket, a kórelőzményt és a vizsgálatok eredményeit együttesen értékeli. A videóból az is kiderül, hogy miért nem javasolt allergiateszteket végezni tünetmentes embereknél pusztán szűrő jelleggel.

Milyen vizsgálatokkal mutatható ki az allergia?

Az allergia kivizsgálásának két leggyakoribb módszere a bőrteszt és a vérvizsgálat. A bőrteszt azonnali immunreakción alapul, míg a vérvizsgálat során a specifikus IgE ellenanyagok jelenlétét vizsgálják. Mindkét módszer segíthet az allergiás túlérzékenység kimutatásában.

Mi a különbség a bőrteszt és a vérvizsgálat között?

A bőrteszt során különböző allergén oldatokat juttatnak a bőrre, és a kialakuló reakciót értékelik. A vérvizsgálat ezzel szemben laboratóriumi módszerrel mutatja ki az allergiával összefüggő ellenanyagokat, amelyek jelen vannak a vérben. A két vizsgálat eltérő módon segíti az allergia diagnózisának felállítását.

Elég egy allergiateszt az allergia diagnózisának felállításához?

Nem. Sem a bőrteszt, sem a vérvizsgálat eredménye önmagában nem elegendő a megfelelő kezelés meghatározásához. Az allergológus a tüneteket, a kórelőzményt és szükség esetén további vizsgálatok eredményeit is figyelembe veszi a diagnózis és a terápiás javaslat kialakításakor.

Érdemes allergiatesztet végeztetni akkor is, ha nincsenek tüneteim?

Az allergiateszteket elsősorban olyan pácienseknél alkalmazzák, akiknél allergiára utaló panaszok jelentkeznek. Tünetmentes embereknél a vizsgálatok rutinszerű elvégzése nem javasolt, mert például a bőrtesztek alkalmazása szenzitizáltságot, nem kívánt allergiás reakciót, betegséget okozhat.

Milyen teszteket alkalmazzunk az allergia diagnosztikájában?

Két alapvető tesztünk van. Az egyik a bőrteszt, amely egy azonnali immunreakción alapuló, gyors vizsgálat, viszont szükséges hozzá rutin, asszisztensnő, aki az alkaron, egyéb reakciótól mentes bőrterületen tudja felvinni a különböző allergénoldatok sorozatát. És a hisztaminreakciót mint pozitív kontrollt az oldószerrel mint negatív kontrollal össze tudja hasonlítani, és egy gyors, elsődleges szűrésre is alkalmas diagnosztikával tudja a szenzitizáltságot megállapítani.

A másik vizsgálati módszer egy vérvétel útján történik, amely egy kémcső vérből alkalmas arra, hogy a vérben termelt specifikus IgE típusú ellenanyagok meghatározását végezzük. Ez objektív módon megmutatja, hogy a beteg milyen allergénnel szemben rendelkezik ellenanyagokkal, ami bizonyítja az allergiás reakció meglétét.

Azonban önmagában sem a bőrteszt, sem a vérvétel nem alkalmas arra, hogy csak és kizárólag ez alapján végezzünk terápiás meghatározást, hanem az egyéb fizikális vizsgálatokkal, fonendoszkópiával, légúti vizsgálatokkal, ha alsó légúti érintettség is van, akkor pulmonológiai tesztekkel, légzésfunkciós vizsgálatokkal egészítsük ki a vizsgálatainkat, és ezen adatok összessége alapján hozzunk a beteg számára megfelelő terápiás javaslatot.

Ezek a tesztek már alkalmasak lehetnének szűrővizsgálatokra, mégis nagyon fontos megjegyezni, hogy tünetmentes beteget csak szűrő jelleggel nem szoktunk vizsgálni. Populációszintű felmérések készítésére alkalmasak ezek a tesztek, de azok a páciensek, akik tünetekkel nem rendelkeznek, azoknak ilyen tesztek elvégzése nem javasolt. Különös tekintettel igaz ez a bőrtesztre, hiszen a bőrtesztek alkalmazása szenzitizáltságot is okozhat, magyarul nem kívánt allergiás reakciót tudunk ezzel létrehozni, és a beteg számára egy allergiás betegséget tudunk kiváltani.

Sokan úgy gondolják, hogy az enyhe vagy közepesen súlyos allergiás tüneteket nem szükséges kezelni, mert a szervezet idővel „leküzdi” a problémát. A szakemberek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kezeletlen allergiás betegségek idővel súlyosbodhatnak, és növelhetik más egészségi problémák kialakulásának kockázatát.

Az allergiás gyulladás hosszú távon több szervrendszert is érinthet. A felső légúti allergiák például asztma kialakulásához vezethetnek, míg az ekcéma következtében sérült bőr könnyebben fertőződhet. Különösen fontos a házipor-allergia felismerése és kezelése, mivel ez az egész évben jelen lévő allergén tartós gyulladást tarthat fenn a légutakban, ami fogékonyabbá teheti a szervezetet a visszatérő felső légúti fertőzésekre.

A videóból megtudhatja, miért fontos már az enyhe allergiás tünetek kezelése is, és hogyan segíthet a megfelelő terápia a krónikus gyulladás és a szövődmények megelőzésében.

Kell-e kezelni az enyhe allergiás tüneteket?

Igen. A szakemberek szerint már az enyhe allergiás reakciók kezelése is fontos, mert a tartós gyulladás idővel súlyosabb tünetekhez és egyéb betegségek kialakulásához vezethet.

Igaz, hogy az immunrendszer magától legyőzi az allergiát?

Nem igaz. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója bizonyos anyagokra. A kezeletlen allergiás gyulladás fennmarad, és idővel súlyosbodhat.

Miért lehet problémás a házipor-allergia?

A házi por egész évben jelen lévő allergén, amely tartós gyulladást okozhat a felső légutakban. Ez növeli a visszatérő felső légúti fertőzések és egyéb légúti panaszok kialakulásának a kockázatát.

Csökkentheti a kezelés a légúti fertőzések gyakoriságát?

Igen. Ha az ismert allergiát megfelelően kezelik, csökken a nyálkahártya gyulladása, ami mérsékelheti a légutak érzékenységét és a fertőzésekre való hajlamot.

Kell-e kezelni az enyhe vagy középsúlyos allergiát?

Miért hátrányos az a nézet, hogy enyhe vagy középsúlyos allergiát nem kell kezelni?

Sok beteg állítja, hogy az ő immunrendszere erős, leküzdi ezt a betegséget, és hogyha gyógyszereket használ, akkor az immunrendszere gyengülni fog. Ez alapvetően helytelen megállapítás.

Azt látjuk, hogy az allergiás reakciók kialakulásukat követően egyre inkább, évről évre súlyosbodnak. Kialakulhatnak olyan másodlagos szövődmények, mint például a felső légúti allergiát követően egy alsó légúti asztmatikus megbetegedés, vagy éppen az ekcéma kapcsán a kiszáradt, védőhatását vesztett bőr másodlagos interkurrens fertőzéseket szenvedhet.

Hosszabb távon az allergiás reakcióknak a megléte, több szervrendszert is érintve, súlyosabb krónikus betegségek kialakulását segíti elő. Ezért minden orvosi tapasztalat és megfigyelés azt javasolja, hogy ezeket a már enyhe reakciókat mindig az indokolt mértékben, de folyamatosan csökkentsük, és a krónikus gyulladást szüntessük meg, gátoljuk meg lehetőség szerint.

Nagyon jó példa erre a házi por okozta, egész évben meglévő orrnyálkahártya-érintettség, a szénanáthás tünetek. A házi por egy úgynevezett perenniális allergén, tehát egész évben jelen van, és intenzív orrnyálkahártya-duzzanatot, orrfolyást, orrviszketést tud eredményezni. Előfordul azonban, hogy a házipor-allergén meglétére egy allergiavizsgálat során kerül sor, és a beteg elhúzódó, visszatérő felső légúti infekciók tünetét mutatta, és mintegy másodlagos vizsgálatként derült fény arra, hogy ennek hátterében egy házipor-allergia állhat. Hogy jön ez létre? A házipor-allergia enyhe formában nem okoz manifeszt tüneteket, viszont egy állandó, perzisztáló gyulladást tart fent a nyálkahártyán, és az állandó gyulladásos közegben egy interkurrens fertőzés, egy vírus vagy bakteriális fertőzés sokkal könnyebben, sokkal intenzívebben tud gyulladásos reakciókat fenntartani. Tehát magyarul, egy látens házipor-allergia hajlamosítja a beteget felső légúti infekció jelenlétére. Ez indoka lehet egy ilyen betegségkörben lévő betegnél az allergiás szűrővizsgálat elvégzésére.

Ugyanezen gondolatmenet alapján, ha valakinek ismert házipor-allergiája van, és a tüneteit kismértékű terápiával, például tartós antihisztamin-kezeléssel alacsony szinten tartjuk, akkor csökken az érzékenysége a felső légúti infekciókkal szemben. Ez gyerek- és felnőttkorban is egyaránt megfigyelhető reakció.

A pollenallergiában szenvedők egy részénél úgynevezett keresztallergia is kialakulhat. Ilyenkor a szervezet nemcsak a belélegzett allergénekre – például a nyírfapollenre vagy a parlagfűre –, hanem bizonyos élelmiszerekre is allergiás reakcióval válaszol. Ilyen összefüggés lehet például a nyírfapollen és az alma, illetve a parlagfű és a dinnye vagy a banán között.

A keresztallergia leggyakrabban helyileg, a szájüregben, a száj környékén, az arcon okoz tüneteket, például viszketést, bőrpírt vagy duzzanatot, de ritkán súlyosabb reakciók is kialakulhatnak. Ha valaki ételfogyasztás után ilyen panaszokat tapasztal, mindenképpen érdemes allergológus szakorvoshoz fordulni. Bizonyos esetekben az adott élelmiszer hőkezelés után fogyasztható, más esetekben azonban a teljes kerülése javasolt.

Mi a keresztallergia?

Keresztallergiáról akkor beszélünk, amikor a szervezet egy belélegzett allergén mellett bizonyos élelmiszerekre is allergiás reakcióval válaszol. Ez azért fordulhat elő, mert egyes pollenek és élelmiszerek fehérjéi hasonló szerkezetűek.

Milyen élelmiszerek okozhatnak keresztallergiát?

A legismertebb példák közé tartozik a nyírfapollen és az alma, valamint a parlagfű és a dinnye vagy a banán közötti keresztallergia, de nagyon sok más példa is van a pollen-étel kereszreakciókra.

Milyen tünetei lehetnek a keresztallergiának?

Leggyakrabban a száj körül jelentkezik viszketés, bőrpír vagy duzzanat, röviddel a keresztallergént tartalmazó étel fogyasztása után. Ritka esetben súlyosabb allergiás reakciók, például nyelv- vagy gégeduzzanat is kialakulhatnak.

Fogyaszthatók-e ezek az élelmiszerek, ha valaki ilyen reakciót tapasztal?

Ez mindig az adott allergiától függ. Bizonyos élelmiszerek hőkezelés után már nem váltanak ki panaszokat, másokat azonban teljesen kerülni kell. A megfelelő étrendről allergológus szakorvos tud személyre szabott tanácsot adni.

Keresztallergiák: mire kell figyelni?

Tudjuk, hogy néhány inhalatív allergén okozhat táplálkozással bejutva keresztallergiát bizonyos növényekkel. Ilyen például az alma és a nyírfapollen, a parlagfű és a dinnye, a parlagfű és a banán, és számos egyéb képviselője is van a keresztallergiáknak. Ez azért egy elég ritka dolog, ugyanakkor, ha előfordul, akkor a betegnek komoly panaszokat okozhat.

Ezekben az esetekben az inhalatív, vagyis belégzéssel bejutó allergénnek ez a párja, a táplálkozási párja az étkezés során bekerül a szájba, rágással az allergének felszabadulnak, és ott okoznak helyi allergiás választ. Ennek a tünete először a száj körüli pirosodás, bőrpír, szájduzzanat, de akár veszélyes nyelvduzzanat, gégeduzzanat is kialakulhat.

Nagyon fontos, hogy ha valaki ilyet észlel magán, mindenképpen allergológus szakorvossal konzultáljon arról, hogy a továbbiakban az adott táplálékot fogyaszthatja-e vagy nem. Vannak olyan keresztallergének, amelyeket lehet utána fogyasztani, de csakis főzéssel vagy egyéb hőkezelés után. Ugyanakkor a legjobb tanács az az, hogy akinek keresztallergiája van, ezekben a ritka esetekben inkább mellőzni kell az adott táplálék fogyasztását.

A szénanátha és más felső légúti allergiák kezelésének egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze az antihisztamin-terápia. Az antihisztaminok a hisztaminreceptorok blokkolásával csökkentik vagy megelőzik az allergiás reakció kialakulását, ezáltal enyhíthetik a tüsszögést, az orrfolyást, az orrdugulást és más allergiás tüneteket.

A szakemberek szerint az antihisztamin szedését érdemes már a várható pollenszezon előtt akár 1-2 héttel elkezdeni. Parlagfű-allergia esetén ez jellemzően augusztus elejét jelentheti. A korán megkezdett kezelés hatékonyabban segíthet megelőzni az allergiás tünetek kialakulását, mint amikor a gyógyszert csak a panaszok megjelenése után kezdjük el szedni. A videó bemutatja, hogyan működnek az antihisztaminok, és miért fontos a megfelelő időzítés az allergia kezelésében.

Mire szolgál az antihisztamin kezelés allergia esetén?

Az antihisztaminok a hisztaminreceptorok blokkolásával segítenek megelőzni vagy csökkenteni az allergiás reakciókat. Ennek köszönhetően mérsékelhetik az olyan tüneteket, mint a tüsszögés, az orrfolyás vagy az orrdugulás.

Mikor érdemes elkezdeni az antihisztamin szedését?

A szakemberek javaslata szerint célszerű a kezelést a várható allergiaszezon előtt 1-2 héttel elkezdeni. Így a gyógyszer hatékonyabban segíthet megelőzni a tünetek kialakulását.

Miért fontos a korai kezelés parlagfű-allergia esetén?

Ha a hisztaminreceptorok már a pollenszezon kezdete előtt blokkolva vannak, a szervezet kevésbé reagál az allergénre. Ez csökkentheti az allergiás gyulladás és a tünetek kialakulásának esélyét.

Hatékony az antihisztamin, ha csak a tünetek megjelenésekor kezdem szedni?

Igen, de általában kisebb a hatékonysága, mint akkor, ha a kezelést megelőző jelleggel kezdik el. Ezért az allergológusok azt javasolják, hogy már a pollenszezon előtt el kell kezdeni a gyógyszerszedést.

Hogyan hatnak az antihisztamin készítmények allergia esetén?

A leggyakoribb terápiás eszközünk felső légúti allergiában, szénanáthában az antihisztamin készítmények.

Az antihisztamin-terápia receptorblokkolást eredményez. Azon receptorok, amelyek a hisztamin mint biológiai mediátornak a megkötését végzik, ezek a legfőbb mediátorai egy allergiás reakciónak, és ezek mintegy triggerként működnek a szervezetben az allergiás reakciók megnyitásában, az antihisztamin által blokkolásra kerülnek.

Terápiás javaslat az, hogy a várható allergiás időszakot megelőzően egy-két héttel – például parlagfű-allergia esetén augusztus elején – kezdjük el szedni az antihisztamint, blokkoljuk le a hisztaminreceptorokat, ezáltal az allergén megérkezésekor, a pollenkibocsátás időszakában ezek a receptorok blokkolva vannak, és a pollen nem tudja kiváltani azt a gyulladásos reakciót, ami az allergiás tünetek jelentkezését beindítja.

Ha elkésünk ezzel az antihisztamin-alkalmazással, és már csak a tünetek megjelenésekor fogjuk ezeket kezdeni, akkor sokkal kisebb hatékonysággal tudják a terápiás effektusukat kiváltani.

A köztudatban máig él az a tévhit, hogy a kalcium hatékony segítséget jelent allergiás reakciók esetén. Sokan allergiás tünetek, csalánkiütés vagy egyéb túlérzékenységi reakciók jelentkezésekor kalcium pezsgőtablettát alkalmaznak abban a reményben, hogy enyhíti a panaszokat.

A szakmai bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a kalciumnak nincs igazolt hatása az allergiás reakciók megelőzésében vagy kezelésében. A tévhit hátterében valószínűleg egy korábban forgalmazott készítmény áll, amely a kalcium mellett antihisztamint is tartalmazott. Az allergiás tünetek javulását valójában az antihisztamin okozta, nem a kalcium.

A videó bemutatja, miért nem alkalmas a kalcium az allergia kezelésére, és miért fontos, hogy allergiás reakció esetén a megfelelő, bizonyítottan hatékony gyógyszereket alkalmazzuk. Különösen fontos ez súlyosabb allergiás reakciók esetén, amikor a késlekedés akár súlyos egszségkárosodáshoz is vezethet.

Segít a kalcium az allergiás tünetek enyhítésében?

A jelenlegi tudományos ismeretek szerint a kalciumnak nincs igazolt hatása az allergiás reakciók kezelésében vagy megelőzésében.

Miért hiszik sokan, hogy a kalcium jó hatású allergia esetén?

A tévhit valószínűleg egy korábban forgalmazott kalciumtartalmú készítményhez kapcsolódik, amely a kalcium mellett antihisztamint is tartalmazott – az allergiás tünetek enyhülését nem a kalcium, hanem az antihisztamin okozta.

Érdemes kalcium-pezsgőtablettát alkalmazni allergia esetén?

A kalcium-pezsgőtabletta nem alkalmas az allergiás reakciók kezelésére vagy megelőzésére. Allergiás tünetek esetén olyan gyógyszereket kell alkalmazni, amelyek igazoltan hatásosak az allergiás túlérzékenység miatt jelentkező panaszokat enyhítésére. A megfelelő terápiáról érdemes orvossal egyeztetni.

Miért lehet veszélyes kalciummal kezelni az allergiás reakciót?

Ha valaki a hatékony kezelés helyett kalciumot alkalmaz az allergiás tünetek fellépésekor, értékes időt veszíthet. Súlyosabb allergiás reakciók esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés késlekedése növeli a tünetek súlyosbodásának kockázatát, ezért akár egészségkárosodáshoz is vezethet.

Tévhit: kalcium allergia ellen

Kalcium mint az allergiás reakciók legfőbb, elsőnek választandó gyógyszere. A populációban elterjedt a kalciumtartalmú pezsgőtabletták széles körű alkalmazása, sőt akik erősebb, még hatékonyabb kalciumbevitelt akarnak, a kalciuminjekciónak a szájon át történő bevétele, alkalmazása.

Sokáig nem értettük, hogy vajon miért van ez a tévhit, ami nagyon erősen tartja magát a köztudatban. Egy kis utánajárással tulajdonképpen egyszerű választ kaptunk. Valóban létezett egy olyan készítmény, amit Sandosten-Calciumnak neveztek, amely tartalmazott antihisztamint, tehát az allergiára hatékonyan alkalmazható gyógyszert, tenalidin formájában, és kalcium-laktátot is, amely a kalcium-pezsgőtablettának is az alkotója.

Ez a készítmény ma már nem kapható, viszont a Calcium-Sandoz pezsgőtabletta, amelynek a neve megtévesztésig hasonlít a Sandosten-Calcium eredeti készítményhez, már csak kalciumot tartalmaz, aminek semmilyen kimutatható hatása az allergiás reakciókra nincs. Tehát aki szándékosan, az erősebb gyógyszerek elkerülése érdekében használ kalciumot, és abban bízik, hogy ez elősegíti az allergia megelőzését, az, sajnos, nagyon téved.

A probléma ott kezdődik, hogy nagyon erős, kezdődő anafilaxiás reakciók, amik ugye generalizált bőrreakciók, több szervrendszert érintő, heves reakciók első fázisában alkalmazandó, kalcium-pezsgőtabletta formájában történik meg, amely semmiféle hatással nem rendelkezik, ezért elvesztjük azt a terápiás előnyt, hogy jó időben, jókor alkalmazott terápiával meg tudjuk akadályozni az allergiás reakciók erőteljesebb formában történő megjelenését.

Tehát, még egyszer: kalcium, kalcium-pezsgőtabletta nem alkalmas semmiféle allergiás reakciónak a gyógyítására, sem megelőzésére.

A házipor-allergia és a poratka-allergia egész évben okozhat kellemetlen tüneteket, ezért fontos a lakókörnyezet allergénterhelésének csökkentése. A szakemberek szerint érdemes minimalizálni azokat a berendezési tárgyakat és textíliákat, amelyekben a por és a poratkák könnyen megtelepedhetnek, például a padlószőnyegeket, a vastag függönyöket vagy a régi kárpitos bútorokat.

A rendszeres nedves takarítás és a HEPA-szűrős porszívó használata szintén segíthet az allergének mennyiségének csökkentésében. Külön figyelmet érdemelnek a plüssjátékok, amelyek kedvező környezetet biztosíthatnak a poratkák számára. A videóból megtudhatja, hogyan lehet egyszerű módszerekkel csökkenteni a poratkák számát, és milyen speciális ágyneműk segíthetnek a házipor-allergia tüneteinek mérséklésében.

Mit tehetek otthon a házipor-allergia tüneteinek csökkentéséért?

Érdemes rendszeresen takarítani, nedves portörlést alkalmazni, valamint csökkenteni a por megtelepedésére alkalmas textíliák és berendezési tárgyak mennyiségét. A HEPA-szűrős porszívó használata is segíthet az allergének eltávolításában.

Miért okozhatnak problémát a plüssállatok poratka-allergia esetén?

A plüssjátékokban könnyen megtelepedhetnek a poratkák, ezért allergiás gyermekeknél és felnőtteknél is növelhetik az allergénterhelést. Rendszeres tisztításuk és időszakos fagyasztásuk csökkentheti a poratkák számát.

Valóban segíthet a fagyasztás a poratkák ellen?

Igen. A plüssjátékok vagy más kisebb textíliák egy éjszakára mélyhűtőbe helyezve, illetve télen tartós fagyhatásnak kitéve mentesíthetők a bennük élő poratkák jelentős részétől.

Milyen ágynemű ajánlott házipor-allergia esetén?

Léteznek speciális, poratkák számára nem átjárható ágyneműhuzatok és matracvédők. Ezek segíthetnek csökkenteni az allergénekkel való érintkezést, és mérsékelhetik a házipor-allergia tüneteit.

A környezet allergénmentesítése

Sok családról, illetve a családtagokról kiderül, hogy házipor-allergiában szenvednek. Nagy kérdés, hogy hogyan tudjuk az adott környezetet minél inkább allergénmentessé tenni.

A saját lakókörnyezetnél ez egy picit egyszerűbb: nyilván evakuálni kell a padlószőnyeget, a régi poros faliszőnyegeket, kárpitos bútorokat, függönyöket, textíliákat, illetve hogyha ez nem lehetséges, akkor speciális HEPA-szűrős porszívókat kell alkalmazni, nedves felület- és padlótisztítást.

Valamint egy érdekes kérdés, főleg gyerkőcöknél fordul elő, hogy plüssállatokhoz ragaszkodnak akár 5-10-15 éven keresztül, és ezek a plüssállatok ragyogó „gazdaállatai” a poratkáknak. Viszont van egy nagyon jó, kevesek által ismert effektus, ahogy ezeket az allergéneket, illetve az atkákat ki lehet irtani: be kell tenni őket egy éjszakára a mélyhűtőbe, vagy téli időszakban ki kell tenni a teraszra, és ha megfagynak, a poratkák elpusztulnak, akkor egy darabig megint atkamentesnek tekinthetők.

Másrészről olyan ágyneműt érdemes alkalmazni, ez lepedő, ágyhuzat, párnahuzat formájában is elérhető, amely lezárja és az atkák számára nem teszi átjárhatóvá ezt az ágyneműt, és ezáltal egy régi matrac is nyugodtan, probléma nélkül használható.